A belgr‡di Kort‡rs MuývŽszeti Mœzeum a NATO bomb‡z‡sok ut‡n, 2001 okt—ber 20-‡n Ð Žpp Tito vezette szabadcsapatok belgr‡di gyoýzelmŽnek a napj‡n - œjra megnyitotta kapuit a l‡togat—k eloýtt, erre az alkalomra kŽsz’tette El-Hassan R—za az R. a tœlnŽpesedŽsre gondol c’muý munka štšdik rŽszŽt. Az R. a tœlnŽpesedŽsre gondol egy komplex muý-egyŸttes c’me, mely akci—kb—l, szobrokb—l Žs performanszokb—l ‡ll. A belgr‡di performansz sor‡n El-Hassan vŽrt adott Žs kollekt’v vŽrad‡st szervezett a helyi Všršs Kereszt sz‡m‡ra. A segŽlyszervezet ‡ltal koordin‡lt mœzeumi kisz‡ll‡s Ðt‡bori ‡gyak, orvosi felŸgyelet, szok‡sos technikai eszkšzšk- alkalm‡val El-Hassan Yasir Arafat v‡szonra printelt Žletnagys‡gœ komputernyomat‡ra fekszik r‡- Arafatnak arra a kŽpŽre, amely a szeptember 11-i new yorki esemŽnyek ut‡n v‡lt vil‡gszerte kšzismert mŽdia ikonn‡. Arafat ezen a kŽpen szintŽn vŽrt ad. Az Žletnagys‡gœ v‡szon a vŽrad‡skor haszn‡lt ‡gyra van r‡ter’tve Žs erre fekszik le El-Hassan œgy, hogy Arafat testŽt ne teljesen fedje el, az arab fŽrfi feje lehetoýleg a muývŽsz fejŽvel ne legyen takar‡sban.
A muývŽsz performansz‡t tšbb helyen is bemutatta: Budapesten, majd a Všršs Kereszt alap’t— orsz‡g‡ban Sv‡jcban, pontosabban ZŸrrichben is. A v‡ltakoz— helysz’n egyfeloýl a tŽma eltŽroý, a lok‡lis kontextusok ‡ltal meghat‡rozott olvasatait t‡rja fel, m‡sfeloýl a lok‡lis nŽzoýpontok glob‡lis kisaj‡t’t‡s‡ra mutat r‡. M‡st jelent Arafat nŽzoýpontj‡t elfoglalni Belgr‡dban Žs m‡st jelent Budapesten, tov‡bb‡ a helyi kontextuson belŸl is eltŽroý Žrveket kŽpviselhet ugyan az a vizu‡lis jel. Ugyanakkor az aktu‡lpolitikai jelentŽsrŽtegen tœl a tartalom egy noýi testen keresztŸl medializ‡l—dik. El-Hassan R—za apai ‡gon sz’riai sz‡rmaz‡sœ arab noý, kultur‡lis identit‡s‡t tekintve magyar kŽpzoýmuývŽsz. Ennek megfeleloýen az akci— œgy is olvashat—, hogy El-Hassan tiltott dolgot cselekszik, mert egy arab fŽrfi testre, pontosabban egy ismert kšzŽleti szereploý testŽnek kŽpŽre fekszik r‡, azaz alanyi poz’ci—j‡t foglalja el. A kŽrdŽs nem puszt‡n az, hogy mennyiben tekinthetjŸk El-Hassan poz’ci—j‡t azonosnak a kiv‡lasztott mŽdia szemŽly feltŽtelezett ‡ll‡spontj‡val, hanem az is megfontoland—, hogy mennyiben azonos annak reprezent‡ci—j‡val. Minthogy a kŽpi jel Žs a jelentŽs nem ‡ll direkt viszonyban egym‡ssal, a helysz’n hat‡rozza meg az olvasatot. A helysz’n (place) egy kŽp, t‡rgy, esemŽny olvas‡s‡ban egyben ennek a politikai, esztŽtikai, fšldrajzi, intŽzmŽnyi vagy m‡s diszkurzusok ‡ltal kijelšlt poz’ci—ja, elhelyezoýdŽse is; valamennyi inform‡ci—t ad arr—l, hogy kŽrdŽses alkot‡s mi lehet, minek feltŽtelezik. A kŸlšnfŽle lehetsŽges olvasatokra val— szimbolikus utal‡s csak alibi, El-Hassan R—za saj‡t nŽzoýpontj‡t tekinti relev‡ns keretnek. Ez ut—bbi a kŸlšnfŽle olvas—k ‡ltal ršgz’tett, lehetsŽges olvasatokat egyszerre teszi l‡that—v‡ Žs zavarja šssze, s mint ilyen vizu‡lis csapd‡t ‡ll’t, jelen van kŽpileg de sosem hordoz egyŽrtelmuý jelentŽst. A jelšloý - jelšlt j‡tŽk‡t azonban nem instrument‡lisan alkalmazza, mert az šnkŽntes vŽrad‡s cselekmŽnye plasztikuss‡ teszi a muývŽsz tŽnyleges etikai ‡ll‡sfoglal‡s‡t. Ez a tšbbszšršsen megcsavart nŽzoýpont tŽnylegesen liberaliz‡lja a felhaszn‡lt ugyanakkor ideol—giailag tœlterhelt vizu‡lis jeleket, ironikus mŽgsem cinikus. A mor‡lis ‡ll‡sfoglal‡s szŸksŽgszeruýsŽgŽre Žs egyben komplik‡lts‡g‡ra h’vja fel a figyelmet egy olyan vil‡gban, amelyben ez nehezen val—s’that— meg, mert a reprezent‡ci— a hatalmi struktœra rŽszekŽnt sosem lehet neutr‡lis, mŽg akkor sem ha egy œn. ãuniverz‡lis ŽrtŽketÓ (vŽrad‡s) saj‡t’t ki. El-Hassan ‡ltal megteremtett olvasat ezŽrt explicit politikai Ÿzenettel b’r Belgr‡dban, Budapesten Žs ZŸrrichben egyar‡nt, egy olyan kollektivizmus Žgetoý szŸksŽgszeruýsŽge mellett Žrvel, ami fajra, nemre Žs vall‡si hovatartoz‡sra tekintet nŽlkŸl mindannyiunkat šsszekšt.
Az R. a tœlnŽpesedŽsre gondol sorozat rŽszei a kŸlšnfŽle Ÿloý helyzetuý, ember form‡jœ faszobrok is. A szobrok megform‡l‡sa elnagyolt, utal‡s jelleguý, sosem hordozza a termŽszet egyŽnre szabott imit‡ci—j‡t. A megmunk‡l‡s anyaga, az ‡ltala kŽpviselt buher‡lt esztŽtika azonban a muývŽszi szubjektivit‡s retorik‡jakŽnt muýkšdik: az ember figura univerz‡lis jelŽt individualiz‡lja, melegsŽggel tšlti meg. A melegsŽg abb—l a j—lesoý felismerŽsŸnkboýl fakad, hogy az ‡ltal‡nos emberit megjelen’toý szobor nem az idegensŽggel, a kultur‡lis m‡sikkal szembes’t, nem az oý elidegen’tett egzisztenci‡j‡r—l van sz—, hanem R.-roýl, azaz R—z‡Žr—l Ð ’gy, a vezetŽknŽv elhagy‡s‡val. Nem El-Hassan R—za, hanem csak R—za, aki a bemutat‡s ‡ltal sugallja, hogy nem idegen, hanem szemŽlyes viszonyban ‡ll velŸnk. A c’mad‡s az emberi szolidarit‡st hirdeti: R. egy betuýre reduk‡lt keresztnŽv, aki a tœlnŽpesedŽsre gondol. El-Hassan R—za individualizmusa kaput nyit az emberisŽg felŽ, azonosnak hirdeti mag‡t a sokb—l eggyel, šnmag‡t l‡tja a szoborban Žs šnmag‡n keresztŸl az emberisŽget szemlŽli. A c’mad‡s Žs bemutat‡s individualiz‡lt szel’dsŽgŽt azonban a tœlnŽpesedŽs ideol—gi‡j‡nak szelleme k’sŽri. Mit is gondol R. a tœlnŽpesedŽsroýl? Ða jelentŽs nyitott marad, az škol—giai katasztr—fa, a szegŽnysŽgboýl ad—d— ŽhezŽs Žs Žhhal‡l vagy a nŽpirt‡s egyar‡nt alkothatja jelentŽsb‡zis‡t. Ami ‡lland—, hogy ott Ÿl R., Žs gondolkozik. Viszont a helysz’n mindig m‡shol van: a ljubljanai egykori laktany‡b—l ‡talak’tott mœzeum ŽpŸlet, vagy az ‡rusok, alkalmi vendŽgmunk‡sok Žs gyalogosok ‡ltal benŽpes’tett budapesti Moszkva tŽr.
SŸvecz Emese